DOMINIKAI
KÖZTÁRSASÁG
A
Karib-tenger egyik legszebb szigetét Kolombusz Kristóf fedezte
fel több, mint 500 éve. Kuba után Dominika a második legnagyobb
sziget a Nagy-Antillákon. A sziget két harmad részét a Dominikai
Köztársaság, nyugati részét Haiti foglalja el. Az igazi
trópusi paradicsomot hófehér homok és karcsú pálmafák jellemzik,
klímája egész évben ideális az ott tartózkodásra.
Kolumbusz
nyomában...
A Dominikai Köztársaság területe 2000 évvel
ezelott még az Arawak-indiánok birodalma volt. Az indiánok
kenukkal érkeztek a karib-tengeri szigetre, ahol békés
települést találtak. 1492. december 5-én Kolumbusz Kristóf
kötött ki a szigeten, és India helyett - melynek felfedezésére
indult - a karib-tengeri szigetre jutott el. Az újonnan
felfedezett ország a "Santa Maria" nevet kapta.
Az itt található hegyes vidék miatt, a spanyolok szinte
otthon érezték magukat és ezért "Espanola" névre
keresztelték a területet, amely késobb az angol nyelv
befolyása miatt "Hispaniola" lett. Történelmi
jelentosége mellett a karib szigetvilágban fekvo országot
évek óta számos turista keresi fel, hogy élvezze a kristálytiszta
tengert és a kókuszpálmák árnyékában a napsütést.
Playa
Dorada
A zöldello hegyekkel övezett "Bernstein-parton"
fekszik Puerto Plata kikötoje, ahol eredeti, még a spanyol
kolónia idejébol származó házakat találunk egyedi fafaragásokkal.
A hosszú, finomhomokos Playa Dorada strandja egyike az
északi part legszebb strandjainak. Az elmúlt években ennek
megfeloen sok szállodát és nyaralócentrumot építettek
itt, még golfpályát is találunk. A modern bevásárló- és
szabadidoközpontban mindenki kedve szerint vásárolhat
és szórakozhat, kipróbálhatja a számos étterem és bár
ajánlatait. Az új turistanegyed, a Costa Dorada, kb. 3
perc autóval a Playa Doradától, ahol az Iberostar Costa
Dorada szálloda is található. Busztranszfer Puerto Platából
kb. 30 perc.
Sosua
Csak 25 km-re fekszik Puerto Platá-tól
a kimondottan karibi légkörrel rendelkezo üdülohely. A
sziklákkal övezett finomhomokos öblök kiváló feltételeket
teremtenek a vízisportok kedveloinek. A központban számos
étterem, bár, kávézó és disco gondoskodik a karibi, karneváli
hangulatról. Megfelelo üdülohely azok számára, akik változatosan
szeretnék eltölteni nyaralásukat a pálmákkal övezett tenger
napos partján. Busztranszfer Puerto Platából kb. 20 perc.
Punta
Cana
Kétségkívül a Karib-tenger legszebb strandszakaszai
közé tartozik. A kb. 40 km hosszú, finom, szinte vakítóan
fehérhomokos part látványától eláll a lélegzetük. Az idilli
természetben, a végtelen pálmafákkal és trópusi növényekkel
övezett keleti parton biztosan kellemesen fognak nyaralni
és kikapcsolódni. A tengerparti nyugalmat elhagyva a szállodakomplexumokban
számtalan sport- és szórakozási lehetoség közül választhatnak.
Egy kirándulás során pedig ellátogathatnak a bájos "Altos
de Chavon" muvészfaluba. Busztranszfer Punta Canából
kb. 1 óra.
Nyílt
szó
Sosua és Playa Dorada a repülőtér közelében
fekszik, emiatt a le- és felszálló gépek zaja zavaró lehet.
Bizonyos partszakaszokon erős hullámzással kell számolni,
ezért a tengerben való fürdést csak jó úszóknak ajánljuk.
Kérjük, vegyék figyelembe, hogy az ünnepségek és szórakoztató
rendezvények Dominikán általában sokáig tartanak, így
elképzelheto, hogy ez megzavarja éjszakai pihenésünket.
Az egyre nagyobb érdeklodés miatt bizonyos helyeken és
idopontokban építkezési illetve helyreállítási munkálatokkal
kell számolni.
Általános
információ
Feszültség: 110 Volt. Adapter szükséges.
Pénznem: Dominikai Peso.
Beutazási szabályok: Érvényes útlevél (a belépéstol kezdve
még 3 hónapi érvényesség ajánlott). A megérkezéskor turista-kártya
kiváltása kötelezo: 10.- USD/fo.
Telefonhívás: Elohívószám Dom. Közt.: 001809 Hívás Magyarországra:
0036
Devizaeloírások: A dominikai Peso be- és kivitele tilos.
Más valuták be- és kivitele nincs korlátozva, de nagyobb
összeget ajánlatos deklaráltatni.
Kiutazás: FONTOS: Kiutazásnál 10,- USD/ fo kötelezo repülotéri
illeték fizetendo!
Oltások: Nem kötelezo, csak ajánlott: hepatitis A és malária-tabletta.
Bovebb információk a Nemzetközi Oltóközpontban.
KUBA
Északi szomszédjának minden erőfeszítése ellenére a nap
még mindig Kubára süt. Ez a Karib-tenger legnagyobb és legkevésbé
elkereskedelmiesedett szigete, egyben a kommunizmus utolsó
bástyája a világon. Miközben nem minden rózsás az állandó
forradalom kertjében, a politikai elszigeteltség megakadályozta,
hogy az ország a turisták tömegének essen áldozatául. A
helyiek viszont barátságosak minden látogatóhoz, még ha
azok az álnok Egyesült Államokból is érkeznek. S bár nem
lehet hallani a régi házakról lepattogzó vakolatot, még
a nagyobb városok is elég csendesek és nyugodtak. A legvadabb
zaj, mi érhet, ha a cha-cha-cha szól, és a legnagyobb zajt
az okozza, ha egy hatalmas, amerikai kocsi végig döcög az
utcán. És ha még inkább csendre vágyunk, Kuba belső vidéke
és tengerpartjai a tökéletes békét kínálják az úszást kedvelőknek,
a stopposoknak és azoknak, akik a pálmafák árnyékában csak
egy finom szivart szeretnének elszívni.
Havanna
Havanna,
a Karib vidék legnagyobb városa és minden kubai dolog
központja. Zavaros múltja ellenére Havanna viszonylag
keveset szenvedett a háborúk és a forradalom során és
ma is minden jobbára úgy néz ki, ahogy 100 évvel ezelőtt
megépítették. A megfakult dicsőség fénye látszik a városon;
az 50-es és 60-as évek régi amerikai autói uralják az
utcákat, a festék és a vakolat mindenütt lassan hullik
le. Számos gyönyörű spanyol építészeti remekmű is van
a városban, melyeket most renoválnak. Havanna nyüzsgő
éjszakai élete, mozik, színházak, kabarék és éjszakai
lokálok sora még a legkeményebb utazót is kimerítik, de
a forgalom kisebb és az élet kevésbé amerikanizálódott,
mint más latin-amerikai városokban. De a régi Havanna
megkopott ragyogásán, a felújítást igénylő megkopott lakónegyedeken
átsüt a kubaiak barátságossága és vendégszeretete.
Santiago
de Cuba
Santiago
de Cuba Havanna riválisa az irodalomban, zenében és politikában.
A Baptista rezsim megdöntésében játszott kiemelkedő szerepe
miatt a forradalom bölcsőjének nevezik. Kuba második legnagyobb
városa. A jellegzetes karibi hangulata van többi kubai
várostól eltérően, a francia ültetvényesek és a múlt században
itt letelepedett haitiak miatt. Ez a Havannától való viszonylagos
elszigeteltségnek is betudható. A város történelme legalább
olyan színes, mint Havannáé. Itt találhatók Kuba legrégebbi
kastélyai és múzeumai, többek között a Casa de Diego Velázquez
és a Bacardi múzeum. Sok házon gyönyörű kovácsoltvas balkon
van, csúcsíves ablakokkal és keskeny külső lépcsőkkel.
A Santa Ifigenia temető sok híres forradalmár, köztük
José Marti végső nyughelye is, akinek bebalzsamozott holtteste
ki van állítva.
Trinidad
Trinidadot
1514-ben alapították, de egészen a 18. század végéig a
csempészek kedvelt rejtekhelye volt. A csempészek rabszolgákat
és aranyat csempésztek a britek uralma alatt lévő Jamaica-ról,
de mindez hirtelen megváltozott 19. században, amikor
is Haiti rabszolgalázadások miatt a franciák betelepültek
Trinidadba. A város egészen a függetlenségi háborúig,
a terület cukornád ültetvényeinek tönkretételéig virágzott
és ezután városra megint sötét idők jöttek. A cukornád
hozta rövid gazdagság nyomai láthatók a városon; márvány
padozatok, kovácsoltvas kapuk és kopott udvarházak. Érdemes
ellátogatni a Taller Alfarero nevű kerámia üzembe, ahol
a hagyományos technikával gyártanak. Kuba legszebb tengerpartjai
is Trinidad közvetlen környékén találhatók.
Baracoa
A
város két öböl közti, költő látványú földnyelven fekszik
Kuba legkeletibb pontján a Cabo Maisi-n. A települést
1512-ben Diego Velazquez alapította, ez Kuba legrégebbi
európaiak által alapított városa. A helyet 1960-ig csak
tengeren lehetett megközelíteni, ekkor nyílt meg az első
szárazföldi út. A tengerpartot mindenfelé pálmafák tarkítják,
a hely hangulata valamely csendes-óceáni szigetére emlékeztet.
A spanyol jelenlét emlékét őrzi három zömök erődítmény:
a Fuerto Matachin, melyben a közigazgatási múzeum, a Fuerta
de la Punta, melyben étterem és a El Castillo de Seboruco,
melyben szálloda található.
JAMAICA
Mióta
Errol Flynn és hollywood-i barátai átruccantak a szigetre
a 30-as években, azóta az utazók Jamaicát az egyik legcsábítóbb
karibi szigetnek tekintik. Partjait, hegyvidékeit, bíborvörös
naplementéit a világ összes utazási magazinjában viszontláthatjuk.
A többi térségbeli szigettel ellentétben itt a kispénzű
utazótól a milliomosig mindenkit szívesen látnak. Választhatunk
saját villát saját partszakasszal, végignevethetjük az egész
nyaralást, vagy belevethetjük magunkat a sziget forgatagába.
Általános
információk
Terület:
10 991 km2
Népesség: 2 652 689 fő
Népsűrűség: 237
Népcsoportok: fekete (75%), mulatt (14%)
Közigazgatási beosztás: 14 egyházkerület
Fekvés: Karib-térség, sziget a Karib-tengeren, Kubától
délre.
Államforma: alkotmányos monarchia
Hivatalos nyelv: angol
Beszélt idegen nyelvek: angol, kreol
Nagyobb városok: Spanish Town, Montego Bay, May Pen
Vallások: protestáns (61%), katolikus (4%), rastafari
(5%)
Hivatalos pénz: 1 jamaicai dollár = 100 cent
BAHAMA-SZIGETEK
Az
ország 700 szigete és 2500 nagy zátonya, amelyeket mangróve
erdők borítanak, számtalan lehetőséget kínál a természet
szépségeinek felfedezéséhez és a tömegturizmusból való kiszakadáshoz.
A New Providence és a Grand Bahama szigetek manapság főként
az észak-amerikai turisták igényeire készültek fel, míg
a többi sziget inkább az indiánok életritmusa szerint rendezkedett
be. Aki érdeklődik az idegen kultúrák, valamint azok civilizáció
általi változásai iránt, az ne menjen a két fent említett
szigetre.
Általános
információk
Terület:
13 940 km2
Népesség: 249982 fő
Népsűrűség: 22
Népcsoportok: fekete (85%), fehér (12%), egyéb (3%)
Közigazgatási beosztás: 21 kerület
Fekvés: Egy kb. 700 szigetből álló szigetcsoporton terül
el az Észak-Atlanti-óceánon, Floridától délkeletre.
Államforma: alkotmányos monarchia
Hivatalos nyelv: angol
Beszélt idegen nyelvek: angol, kreol
Legjelentősebb szigetek: New Providence, Grand Bahama,
Andros, Great Abaco, Eleuthera, Cat
Vallások: baptista 32%, anglican 20%, római katolikus
19%, metodista 6%, Church of God 6%, Protestant 12%, egyéb
5%
Hivatalos pénz: 1 bahamai dollár = 100 cent