Svédország

Nagyon hideg, nagyon nagy, nagyon drága, nyáron nagyon zöld, télen nagyon sötét. Svédországban minden nagyon.

Képgaléria

Svédország összes utazása

Felhasználók írásai, képei

Töltsön fel Ön is képet, beszámolót

Svédország úti célok:

Svédország

A Svédországba látogatóknak - az ország demokratikus hagyományaira és rendezett jellegére való tekintettel - veszélyhelyzetekkel, kockázatokkal jórészt nem kell számolniuk. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy Svédországban következetesen őrködnek a törvények betartatásán, és az egyes bűncselekmények vagy kihágások elkövetői számára külföldi állampolgárságuk nem jelent enyhítő körülményt vagy mentességet a felelősségre vonás alól.

Svédország Európa egyik legdrágább országa, ezért megfelelő anyagi fedezet nélkül nem célszerű elindulni. Tekintettel arra, hogy hazánknak Svédországban nincs tiszteletbeli konzulja, egyedül a nagykövetség képes a konzuli segítségnyújtásra, ám ez az ország nagy méretei miatt sokszor nehézségbe ütközhet.

Fontos, hogy a Svédországba utazó magyar állampolgárok rendelkezzenek utazási, poggyász- és balesetbiztosítással, ugyanis ezek nélkül bajba jutásuk esetén jelentős összegek kifizetésére kényszerülhetnek.

Az országaink között érvényes egészségügyi ellátási egyezmény csupán a heveny megbetegedések esetén szükséges kórházi fekvőbeteg-ellátás igénybevételekor nyújt a svéd állampolgárokéval megegyező elbánást. Ebből következően a leggyakrabban előforduló ambuláns kezelésekért teljes árat kell fizetni.

A gépjárművel érkezőknek legyen teljes körű gépjármű-biztosításuk és zöld kártyájuk, a vasúton, autóbuszon érkezők rendelkezzenek visszafelé szóló menetjeggyel.

Közlekedés és kommunikáció
A fõbb svéd városokat vasúttal és repülõvel is meg lehet közelíteni. A tömegközlekedés a városokban is kitûnõ, Stockholmban vonat, busz, villamos és metró is közlekedik. Az utakat karbantartják, és a városi területeken kívül a forgalom nem jelentõs. Az országnak három nemzetközi repülõtere van.

A kommunikációs rendszer igen fejlett, számos újság és rádiócsatorna van az országban. A Svéd Mûsorszolgáltató Szervezetnek ma már több másik mûsorszolgáltatóval kell versenyeznie.

Kapcsolatteremtés
A svédek rendszerint megrázzák egymás kezét a találkozáskor. A megszólítás tipikusan a keresztnéven történik, a tisztséget csak a legformálisabb alkalmakkor említik. Bevett köszönés a God dag ("Jó napot"), a God morgon ("Jó reggelt"), a Hej ("Szia") és az Adjö ("Viszlát"). A svédek szeretnek otthon szórakozni, a pontosság kiemelkedõ fontosságú. Rossz idõ esetén a vendégektõl elvárják, hogy cipõiket levegyék, és váltócipõt húzzanak fel.

Étkezési szokások
A svédek igen egészségtudatos táplálkozást folytatnak, általában tisztában vannak az általuk fogyasztott ételek tápanyag-tartalmával. A tipikus svéd reggeli kávéból, gyümölcslébõl, knäckebröd-bõl (ropogós kenyérbõl), tojásból és filmjölk-bõl (íróból) áll. Vidéken az ebéd a fõétel, amely rendszerint egy fogásból áll. A svédek sok heringet, fasírtot, pácolt lazacot (gravad lax-ot) és burgonyát (potatis-t) esznek. Augusztus utolsó három hete a rákszezon, ekkor megnõ az országban a rákfogyasztás. Hagyományos ételnek számít a sárgaborsóleves is. Mindezek mellett a svédek nem vetik meg a francia, olasz, thai, kínai és mexikói ételeket sem.

A svédek rendszerint napjában háromszor étkeznek. Könnyû reggeli reggel 7 óra körül, ebéd délben és vacsora este 6 körül. Vendégségben illik megvárni, amíg a házigazda pohárköszöntõt (Skal-t) mond, amelynél illik a házigazda szemébe nézni. Mivel a vendégek általában magukat szolgálják ki az asztalon lévõ tálakból, illetlenségnek számít ételt hagyni a saját tányéron.

Ünnepnapok
Svédországban ünnepnap a Szilveszter (december 31.) és az Újév (január 1.) is. A Vízkereszt ünnepét január 6-án tartják. A Húsvétot (Pask) Nagypéntektõl Húsvét hétfõig ünneplik. Ekkor a gyermekek húsvéti boszorkánynak öltöznek, arcukat befestik és a szomszédoktól csokoládét gyûjtenek. Április 30-án a Walpurgis éj alkalmával ünneplik a tavasz visszatértét. Május 1-e a Munka Ünnepe. Húsvét után 40 nappal, Áldozócsütörtökön Krisztus mennybemenetelét ünneplik. Pünkösdvasárnapot és pünkösdhétfõt szintén tiszteletben tartják.

A legnagyobb svéd fesztivált, a Viking idõkbõl származó Midsommar-t (Nyárközepet) június utolsó hétvégéjén tartják, a jó õszi aratás reményében.

Svédországban november 2-a a Mindenszentek Napja. Ezt december 13-án a Luca-fesztivál követi, amikor minden családban a legidõsebb lány Szent Lucának öltözik, és a nap reggelén süteményt és kávét szolgál fel a család többi tagjának, bár manapság "Lucát" választanak az iskolákban és a nagyobb városokban is, akik aztán kórházakban, gyárakban vagy irodákban szolgálnak fel kávét és süteményt. A Luca-nappal kezdõdik a Jul- (Karácsony-) szezon, amely Karácsony estéjén ér véget, amikor a svéd Mikulás, a jultomte, ajándékot hoz a gyerekeknek. A pár nappal Karácsony elõtt felállított karácsonyfát csak január 13-án szedik le.